A megtört szív otthonÁdám is világgá ment. Paradicsomon kívül eső kunyhójából, alvó felesége mellől felkelt, s mint valami holdkóros vagy bolygó lélek, elindult az ismeretlenbe… Vándorút volt az övé is, mint a János vitézé, a Toldié, a Csongoré… S mint ezeknek rengeteg világirodalmi őseié, rokonaié. Argirusé és Odisszeuszé, Dantéé és Peer Gynté. S most Ádám is hazatért. Felébred, feleszmél. Jól van, na! nincs semmi baj. Folytathatja az életét, ahol abbahagyta.
A hosszú útról visszatérők hajlamosak a búskomorságra, az indulatosságra. Argirus megpofozza a menyasszonyát. Odisszeusz épp hogy lefekszik Penelopéval, húsz év utáni első szép, hosszú (meghosszabbított) éjszakájukon, máris rákezdi, hogy mehetnékje van, várja őt az ismeretlen világ. Ezek a kalandozók mind be vannak oltva valami nyugtalansággal. Nem lelik a helyüket. Ádámból is szinte felcsuklik a vallomás, ahogy szétnéz otthon: „…szívem megtörött”. Vigyázzatok rá, nehogy még kárt tegyen magában, szegény! |