Egy az emberiség

Ennek a valóságát csak most kezdjük igazában felfogni.

Madách zsenije: ezt az emberiség-egységet következetesen és tökéletesen kifejezte. Már csak az Egy-Emberpárral is, amelyből kiszabja az egész történelmet.

Még konkrétabb példa erre a Madáchot kínzó és megvilágosító egységélményre: Éva-a-Forradalmárnő és Éva-a-Márkinő.

Nem volt tehát idegen Madách intenciójától az a szereposztás sem, amit a tévéfilmen láttunk: ugyanaz a színész játszotta a római Péter apostolt, s a bizánci Pátriárkát, s az agg eretneket, akit a Pátriárka megéget. Egyszóval az egész kelet-nyugati Egyházat.

Werbőczi és Dózsa egy anyagból vétetettségén át lehet csak eljutni a felismerésre: „ím lelkes eggyé igy szaporodom”, a József Attila előtt is annyiszor feltáruló egyetlen-az-emberiség élményhez.