Nem az idő halad…Miért volt olyan fontos Madáchnak az a fikció, hogy Ádám ne ébren, hanem álmodva lássa meg a világtörténelem nagy korszakait? Azt hiszem, kizárólag azért, mert Madách, mint vérbeli drámaíró, tudta, hogy ha évezredeket ölel fel a cselekmény, akkor is jobb azt besűríteni az időnek egy zárt egységébe mint keretbe. És ahogy a Szellem belefér a palackba, a világtörténelem is, lám, milyen szépen belefér Ádám álmába. Nagy drámaíró-varázsló Madách! Az Ember Tragédiája tehát nem az objektív időben játszódik. És ezért, mielőtt megkezdődnék a tulajdonképpeni dráma, Madách még gondosan felhívja a figyelmünket rá, hogy az idő mennyire relatív, hogy az évszázadok és a pillanatok között alig van különbség – hogy idő voltaképpen nincs is. Ez a filozófia szolgáltatja, mondjuk így, az elvi alapot ahhoz, mi most következik: Ádám évezredeket felölelő álmához. E hat sor mottóul szolgálhatna megannyi modern, időbontással lazított regényhez, drámához.
|