Lear király-nyitásAz angyalok karának dicséretei után a három istenhű Főangyal mondja el a maga hozsannáját – a forma pontos ismétlődéséből az ember kihallja a szigorú mennyei protokollt. Az Istent nemcsak dicsérni kell, hanem előírásszerűen kell dicsérni. A három Főangyal hódolata ugyanegy sémára megy. Ettől az ünneplés olyan szabályszerű, hogy utána csak ünneprontás és szabálytörés jöhet. Gábor, Mihály és Ráfael főangyalok után csak Lucifer jöhet. A közmondásossá lett madáchi szóval: a hódolat után a bírálat… Úgy is mondhatnám, a dramaturgia nyelvén, hogy Madách a Főangyalok ismétlődő hódolatával megteremti az egyhangúságnak azt a feszültségét, amely megáhíttatja velünk, s így előkészíti a konfliktus kirobbanását. Ahol ilyen tökéletes etikett uralkodik, ott robbannia kell egy bombának – vagy stílusosabban szólva: pokolgépnek. Ez a tragédiakezdő jelenet a drámairodalomból már ismerős. Vagy nem ugyanúgy lázad-e a sorrendben utolsónak hagyott angyal, mert nem lehet neki nem lázadnia, ahogy Lear király legkisebbik lánya lázad nénjeinek vége-hossza-nincs hajbókolása után? Amikor a dicséret kezd elviselhetetlen lenni, Cordélia is, Lucifer is megtagadja a hódolat adóját. A drámakezdés képlete pontosan ugyanaz Madáchnál is, mint Shakespeare-nél. |