Mit képzel magáról ez az író?Új drámám elé, prológusként, Batizi András egyik énekéből akartam idézni egy szakaszt. Jól intonálta volna a dráma hangját, a kort, az író szándékát. Elképzeltem, hogy kijön a színész a függöny elé, és így szól a közönséghez:
De kihúztam kéziratomból ezt a prológust. A XX. század második felében az írónak nincs többé olyan pozíciója a társadalomban, mint Batizi Andrásnak volt a XVI. században, aki ilyen magától értődő autoritással kérhetett figyelmet a mondandójának. S hiába bújnék Batizi verse mögé. Micsoda átlátszó ürügy! Kilógna a lóláb. A váteszkedhetnék. |