A rokonszenv útvesztői

Rokonszenvünktől kísérve bukik el Lear, aki már az első pillanatban úgy mutatkozott be, mint egy paranoiás zsarnok.

De: lemondott.

Így védtelen is lett, és egyre védtelenebb. A száz lovagjából csak ötven maradt, majd csak huszonöt. A végén semmi.

Ha az utolsó felvonásban megint feltenné a kérdést: ki szeret engem? – az egész nézőtér egyszerre kiáltaná: én! én! én!

Pedig meglehet, hogy mindnyájunkat száműzetésbe küldene.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]