Egyetlen szerep

Strehler rendezésében a Cordeliát játszó színésznő (Ottavia Piccolo) játssza a Bolondot is. Teheti, a színpadon Cordelia nem találkozik sohasem a Bolonddal. Feltehetően már Shakespeare-nél is egyetlen színész (ott színész és nem színésznő) játszotta ezt a két szerepet.

Strehler rendezésének ez a szenzációja. Ami azt mutatja, hogy ez a merész szereposztási ötlet jóval több egy szereposztási ötletnél, hogy túlmutat önmagán, a tragédia sötét (mert feltáratlan-feltárhatatlan) mélyei felé – ami persze egy ilyen létünk végső kérdéseit érintő tragédiánál, amilyen a Lear király, azt is jelenti, hogy ez a szereposztási ötlet az emberi sorsunk sötétjébe (amely szintén feltáratlan – feltárhatatlan) vetíthet egy pillanatra fényt.

Nyilvánvaló, hogy Lear király szívének két legkedvesebbje: Cordelia és a Bolond. Hasonlítanak abban a negatívumban, hogy egyik iránt sem tanúsíthat szerelmes szenvedélyt a király, lévén egyik a vér szerinti lánya, a másik meg vele hasonnemű.

A bevezető – szinte népmesebeli – jelenet (a „ki szeret engem a legjobban?”), annak a reménytelen reménységnek a takarója, hogy Cordelia mondja ki: szerelemmel imádja apját. A másik két lánynak csak a forma kedvéért adódik fel a kérdés. Nem érdekes, hogy mit hazudnak össze. Csakis Cordelia válasza az érdekes. A két nővér szuperlatívuszai után Cordelia, ha csak egy hajszálnyit is fokoz – és miért ne fokozna? –, megteheti az úgy óhajtott szerelmi vallomást a tikkadt atyai szívnek. De nem: Cordelia könyörtelenül úgy beszél most is, ahogy a szokás előírja, pedig itt volt a kivételes, jól megrendezett ünnepi alkalom, amikor a versengésben – szóban legalábbis – túltehette volna magát a vérfertőzés tilalmi tabuin.

Teljesen érthető (így érthető) Lear dühe Cordelia ellen.

Ettől kezdve Learnek legkedvesebb társa a Bolond lesz. Útitársa, sorstársa, szinte élettársa. Hasonlít is Cordeliához. (Ha ugyanaz a színész játssza, persze hogy hasonlít.) Külső vonásoktól függetlenül alapvetően hasonlítanak egymáshoz abban, hogy a Bolond éppoly könyörtelenül igazmondó, mint Cordelia. Ez a fanyar szellemesség lehetetlenné tesz minden érzelmi elragadtatást.

Tehát éppúgy distancírozza magától a vénségnek gáttalanná váló szeretetvágyát, mint Cordelia.

Holott éppen olyan hűséges ő is, mint Cordelia.