A szív sebeiEuripides 636. számú töredéke (a Nauck-féle jegyzék számlálata szerint) így hangzik – Csengery fordításában:
A dráma, amelyből ez a töredék való, örökre elveszett. Húsz-huszonöt sor ha fennmaradt így idézetekben belőle, márványszilánkok egy nagyszabású szoborcsoportból. Annyit tudunk csak, hogy a látnok és a halottat feltámasztó Polydosról szólt a dráma, aki közben nem is volt tudatában a maga csodás-vajákos képességeinek. Milyen lehetett az euripidesi mű – ki tudja azt? De ebből az idézett három sorból lírai hitellel tör fel az oly sokszor és oly méltatlanul meghurcolt, megcsúfolt tragédiaköltő keserűsége. Hivatását átkozza el itt. A művet nem, de Euripides lelkiállapotát pontosan lehet e töredékből rekonstruálni. Azért annak is bizonyára nagyon fájhatott a szíve, aki valahol Alexandriában ezt a három sort kimásolta Euripides pusztuló életművéből… Épp ezt a három sort. |