Akár filmjelenet is lehetneFirenze, 1976. máj. 4. S. indul vissza Pestre. A vonatablakból leszól: – Semmi elintéznivalót nem bíz rám? – Nem. Nincs semmi. Csakugyan, nincs semmi. – Máskor, amikor hazulról elutazik, hosszú listát hagy mindig az asztalon. – Akkor még van, ami fontosnak látszik. – És most? A vonat megindult közben. A válasszal már futni kell a vonat mellett. Nagy integetések közt. – Most már nem! Semmi nem fontos!… Semmi!… Semmi! |