Akár filmjelenet is lehetne

Firenze, 1976. máj. 4.

S. indul vissza Pestre.

A vonatablakból leszól:

– Semmi elintéznivalót nem bíz rám?

– Nem. Nincs semmi. Csakugyan, nincs semmi.

– Máskor, amikor hazulról elutazik, hosszú listát hagy mindig az asztalon.

– Akkor még van, ami fontosnak látszik.

– És most?

A vonat megindult közben. A válasszal már futni kell a vonat mellett. Nagy integetések közt.

– Most már nem! Semmi nem fontos!… Semmi!… Semmi!

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]