Azért fejlődünk…

1965

Az Esprit ünnepli Magyarországot.

Hízik a májam. Hogyisne! Hisz olyasmit ír rólunk, hogy mi magyarok most már kezdünk európai szintre vergődni. Hogy fejlődő ország vagyunk. Már a lélek elemzésére is képesek vagyunk… Brávó!

Mindezt a Pacsirta alkalmából.

A film alkalmából, amit a magyar filmhéten bemutattak Párizsban.

A gratuláció nagyon jólesik, de hamarébb is megkaphattuk volna.

Mert hogy a Pacsirtát Kosztolányi negyven évvel ezelőtt írta, azt a cikk szerzője vagy nem tudja, vagy mozi-sovinizmusában nem is akarja tudni. (Mintha bizony egy szellemi alkotás csakis attól nyerné létét, hogy filmre viszik. Addig talán ebihal, úszkál a tóban…)

De ha Párizsban legközelebb egy Jézus-filmet csinálnak valamelyik Evangélium alapján, nem fogom elmulasztani, hogy felfedezzem a legfrissebb történelmi eseményt: íme, a franciák De Gaulle elnök korában már kezdenek ismerkedni a másutt közismert Jézus tanaival.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]