Századunk

Csak mint tényt jegyzem fel, messze vinne az elemzés.

Amikor egyetemi hallgató voltam, s bejártam Kornis Gyula szemináriumaira, úgy éreztem, hogy Kornis gondolkozásmódja primitívebb, mint a miénk, a fiataloké. Hiába tud többet nálunk, talán ezerszer többet, a tudása valahogy a földön marad, laposan, s nem ér föl a belátásnak arra a szintjére, ahová könnyedén felkúszik a mi zsenge tudásunk.

Ha pedig ma elolvasok egy jobb francia folyóiratot, úgy érzem, hogy a nyugati közértelmesség olyan fokra jutott el, ahonnét érdektelenül laposnak látszik már mindaz, ami a háborúban és utána mégoly izgalmasan tűnt elénkbe… Gide, Valéry, Alain, Benda stb. (A Preuves áprilisi Camus-számából úgy kirí régimódi eleganciájával Madariaga cikke: porcelán fogakkal harap és mosolyog.)

S te bírod-e még, s meddig bírod szusszal a szellem fejlődését a XX. században?