Hermes és Apolló egykor (és másutt) testvérek

Hogy az ipar, kereskedelem együtt jár a kultúrával, ezt az erdélyi fejedelmek tudták, Rákóczi Ferencig bezárólag.

Hogy az ipar és a kereskedelem fejlődése együtt jár a kultúráéval, ezt a magyar századforduló minden vezető kapitalistája tudta, és ez a hit (vagy legalább is: divat) átjárta a polgári köröket.

Nálunk, ami sehogyse akar virágozni, nem is igyekszik együttjárni.

De vajon hogy áll ez ma másutt, ahol viszont ma is virágzik az ipar és a kereskedelem?

A karácsonyi L’Express felsorolja az ipar és a kereskedelem hét európai fővárosát: Frankfurt, Rotterdam, Hamburg, München, Milánó, Barcelona, Lyon.

Ők a hét Eurocité.

Fejlődésük fantasztikus. Milánó tíz év alatt a ruhatextildivat exportját 723 százalékkal növelte. Európa irigyelt hét fővárosa – egyik sem székváros, mert nem a politikai hatalom teszi őket naggyá, hanem az ipara és kereskedelme – egyszersmind a kultúra megannyi fellegvára.

Végül is: nincs nagyvárosi fejlődés kultúra nélkül. A hét Eurocité fejedelmei örökségbe kapták a modern katedrálisépítést: a kulturális intézményeket. Frankfurt költségvetésének 11 százaléka az alkotó kultúrára megy. Lyon költségvetésének 20 százaléka. És ezeket a kultúrára fordított közpénzeket még hárommal meg lehet szorozni: ennyit adnak kultúrára a helyi nagyvállalatok.

Így írja a L’Express. Hogy Hongkongban és Budapesten ez most hogy van, arról nem szól a krónika.