Déjà vuOlaszországban, a választások után leesett állal bámulhatták a szavazók (a 60-as, 70-es, 80-as években), hogy az általános harács eltünteti a pártkülönbségeket. Kormánypárt és ellenzék együtt szavaz, ha bármelyikük peches képviselőjét – ki tetten érni hagyta magát valami eltussolhatatlan korrupciós botrányban – menteni kellett a kiadatástól. Mintha a választások előtt az ádáz ellenfelek beavatott vezetői gentleman’s agreement-et kötöttek volna… Ugyanilyen nemzeti egység nyilatkozott meg, amikor a nagyvállalatok érdekét veszélyeztette valami naiv törvényjavaslat. Például az, hogy kiskorúakat ne legyen szabad megcélozni a televízió reklámhadjárataiban. Szép őszfejű, a római erkölcs talpkövén álló szenátorok – kicsit vöröslő tarkóval – szavaztak a szabadság ilyetén korlátozása ellen. Közeledett a karácsony: a gyerekeket informálni kell, hogy mit kérjenek a Jézuskától. Engem Magyarországon már nem érhet meglepetés. |