A Holnap Hőse

Minden újság címlapján ma a Halley-üstökös.

A Kométa.

Húszezer év óta jár vissza (csak? ilyen fiatal?), tehát egyidős lehet azzal, amit a Földön emberi kultúrának nevezünk.

Mostantól, hogy az elébe küldött szonda, a „Giotto” elhúzott mellette – szinte érintve a centrumát („Halley csókot váltott Giottóval”) –, bizonyára elveszíti baljós jellegét. Hogy háborút hoz? Katasztrófákat? Világvégét? Atomfelhőt?…

Vége ezeknek a régi babonáknak.

Letapogattuk, szinte a két kezünkkel.

Nincs mit félni tőle.

A firenzei lap hetedik oldalán zöld bokrok mögül egy terepszín siheder fogja rám a golyószórót. Fölötte többhasábos cím: „Ébred a fiatalok közt az egyenruha varázsa.” Riport, statisztika, vezércikk – mind ezt hajtja: divatba jön a Holnap Hőse – ahol is a Holnap nem valami Ady-reminiszcencia, hanem a Csillagok Háborúja másnapja: a Day after.

A Holnap Hőse az lesz, aki megéri a Day after-t.

A világvége utáni napot.

A túlélő.

Aki majd efféle szalamandra-gúnyában sértetlenül kilép a tűzözönből. („Ama nap a harag napja – A világot lángba dobja…”)

Ő lesz az abszolút sikerember.

Házadban atombunker, sugárzás ellen védő felszerelés, a jég alatt és a jég hátán is megélő agresszivitás („szomszédimat már mind agyonverém” – mondja majd a vörös egyenlítői nap alatt a diadalmasan akklimatizálódó Eszkimó), mindez kell ahhoz, hogy már ma a Holnap Hősének tekinthesd magad.

Filmek sorozatában ültetik eléd ezt az öntudatot.

A La Nazione – e jelenséget elemezve – azt írja, hogy a Rambo-filmek hatása alatt – vagy inkább ezek hatása alatt is viharosan emelkedik a katonaiskolákba és a fegyveres testületekbe jelentkező fiatalok száma. S idézi a statisztikákat.

A fiatalság nem akar többet tudni a ’68-as eszményekről… Hogy a puskacsőbe virágot dugjon? Ezen túl vagyunk, végre valahára!

Lehet, hogy ezt súgta meg az űrszonda az üstökösnek találkozásuk intim pillanatában. Lesz még itt „csillag esik, föld reng…”…Szent János olyat nem látott.