„Meglátjátok az Ember Fiának a jelét…”

Húsz év óta szaporábban tűnik fel ez a jel.

Szakonyi darabjában a csodatevő Emberfi jelzi e korszak kezdetét.

Utána jött mint hajviselet, azután mit a keresztre feszített nép megtestesülése a Csíksomlyói Passióban és a Kreolmisében… Aztán a globalizált Szupersztár.

A Mozgó Világ legújabb számában több istenes vers is szól róla. Az Erdélyi Sándoré, a Szentmihályi Szabó Péteré, a Bodnár Istváné.

Nem vagyok hívő, de minduntalan belebotlom én is a Szentháromság valamelyik tagjába. Úgy látszik, megkerülhetetlenek. Az ellentmondást feloldotta számomra Baudelaire egy zseniális sora: „Isten az egyetlen lény, akinek nem muszáj léteznie ahhoz, hogy uralkodjék.” (A Mon coeur mis à nu legelején írta le ezt a Pascalon túllépő maximát.)