Jobb félniAz ÉS-nek adott naplójegyzetemben néhány olyan történelmi alak szerepel (mivel ütötték agyon az időt Sopronkőhidán, várva a hóhért vagy a felszabadítót), aki maga halott, de nemcsak mártíriumának dicsfénye, hanem az özvegye is él. Bajcsy-Zsilinszky, Esterházy Móric, Rajk, Magyar Lajos, Révay Kálmán… Azt írtam meg róluk, hogy bridzseltek és szellemet idéztek. Idézték a magyar történelem előttük járó véres árnyait. Leggyakrabban Teleki Pálét. Nomina sunt odiosa – és kihúzom a neveket, amikor korrigálok. Koroknai Zsuzsa helyesli, jobb így. Nevek nélkül. – Mint újságíró, csak kettőtől félek. A nagy emberek özvegyeitől és a baráti államok követségeitől.
1972 |