Oroszlánlábú

(6. elégia)
jaj annak aki nem palástol
 
semmit s azt mondja untig el:
ilyen versre a meghalásról
 
a fiatalság nem figyel
mi engem ágyamból kirángat
 
kikorbácsoló rémület:
minek írsz olyan elégiákat
 
min a fiatalja csak mulat?
elsírni? kinek? a falaknak?
 
társaimnak a polcokon?
holtak ők – magukhoz-halatnak:
 
megannyi irgalmas rokon
jöjj koporsó-sopánkodásom
 
oroszlánlábú kényelem!
jaj csak a kriptán meg ne lásson
 
senki – hol mérgemet nyelem
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]