Surrancsárok

(19. sz.-i „suttyon-kukkon beköszönők” apológiája)
PALI
LALI
PALI
 
LALI
PALI
LALI
 
 
ÚR
LALI
NEJ
LALI
 
PALI
 
LALI
PALI
 
LALI
ÚR
 
 
 
NEJ
ÚR
JULI
ÚR
NEJ
ÚR
JULI (jő)
 
ÚR
 
PALI
LALI
PALI
 
 
LALI
PALI
LALI
 
PALI
LALI
 
 
 
 
PALI
LALI
PALI
 
TUTTI
PALI
KETTEN
ajtód résnyit ha kitárod –
nem vagyunk mi surrancsárok!
besurranó kis tolvajok
kin tavalyrul verés sajog –
elemelő jó tolvajtó’?
ne félj attó’ ablak-ajtó!
hamarnyíló hálókamra
csak mi illik csepp húgomra:
melltű hajtű bross – kiskevés
(ej! …mi ez a gyüszmékelés?)
bársonydoboz tükrös csodás
(jaj!… mi ez a csipcsapkodás?)
púderillat illó kence
ajakrúzs-tál gyöngy szelence –
– fel ne nyisd! télahra! …félő
még lebuktatsz: hogy zenélő
dehogy nyitom –
 
– vennéd észbe:
kasa szajré! –
 
– ne majrézz be… –
(kis Julcsával pesztonkáddal
nézetnők meg: fenn ki járdall?
mintha szálán s ágy-alkóvba’
neszezést hallottam volna
mintha sajton egér rágna…
macska-fogja… ugyan Drága!
híni tetszett! –
 
– eredj Julcsa –
most is! mintha! –
 
– ej be furcsa! –
– nem jár senki: dunyha alatt
gyermecskék is mind alszanak –
– magos-kőkerítve házunk
hagyd el Drágám: elkártyázunk…)
macskatalpú padló recseg
küszöbön a rés fényesebb –
nyugalomság! most – olajra!
majd ha errejárunk s újra
suttyom-kukkon beköszönnénk –
szűz a környék –
 
– gazdag környék!
házőrzőt?! gyors mérge-nyelni
megtanítjuk nyelvedelni
dugig zsákzseb! subabélés!
csitt! csak semmi mezgerélés
függő ékkő emlék-boglár
árnyékmódra párolog – már
künnebb volnánk: kőoroszlán-
kapus kerten – künn az utcán!
vajh’ enyhülnél meg irántunk!
itt se voltunk! –
 
– nem is láttuk
házad! hollód nem ránk károg:
nem vagyunk mi surrancsárok
csak két lump-és előkelő
későnjáró járókelő
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]