Magyar Epimenidész

– üve-hova bácsi?   – menek a csatába! – mék csatába? nincs már:   múlóban divatja – hogy vóna? adózunk!   arra költ a Kincstár arra ád a Bankár:   kapatos-kamatra – hova hajt? mire gyújt?   – gyújtó csatadalra! – ittas? – diadaltól:   menek viadalba! – burkusra? – ki másra?!   – annak befellegzett! – kis kalandozásra:   zsoldra a seregnek – hova lóstat bácsi?   csiba hé! megálljon új világégésre   csak ne spekuláljon! – sorba száz mordályom   mindjök felporozvák Bécsig meg se álljon:   addig fut az Osztrák Pécelnél Pákozdnál   vernék az Seggökre hogy megimádkozzák   most és mindörökre… – hol él maga bácsi?   száz évet alhatott: józan-é? álmodik?   – én?! magamnál vagyok labancom törököm   Szvatopluk bagázsát pozdorjára töröm   mindenek meglássák békén-s alattomban   most a nagy alkalom gaznációt nyomban   ráhágok – s felfalom kaszára-kapára!   döfködi-vasvilla! Innsbruckig Olmützig   fut a Kamarilla!… – bomlott maga bácsi:   fut az esze-tokja! lemaradott akár   a szekérsaroglya lekésett a trénrül:   nem jár az az óra! hol a Kamarilla   ezredfordulóra?! – majd fordul de velem-   s utánam az ezred csak kürtöst prófuntot   paripát szerezzek szekérsort abraknak   s haddal markotányost! legyen gulyáságyún   berbécsem tokányos: pattantyús früstökre   már csak ez hiányzott s Botonddal – pünkösdre –   beveszem Bizáncot!