Töredékek

1   kolostoron a konyhának nyársforgató szaga van   minden reggel flagellálok   egyet-kettőt magamon az vagyok: a Mindig-Bátor   Önkorbács-és Flagellátor hab hátamon bikavágni   csökömet felragadom   2 radár a szívemen madárral üzenem   innenső ideggel   onnansó hideg lel tündöklő tűntömön tűnődni szűnt öröm   horpasztott hantomon   gunnyaszt volt fantomom   3 már tépő karmával pokolra száll velem   hagymázos rémálmom – a demokrácia: csóró csiricsáré butik-zülledelem   – mert elektronikus? azért még Ázsia nincs kedvem semmihez fal előtt ülök   rondául érzem magam kutyául ebül s már a Turul-Súly alatt megsemmisülök:   Ország Lidérce horpadt mellemre ül   4   már csak hogy félős zabszemet szorítok: öröm az hogy lyuk van a fenekemen   kiben a fellyülmondott zabszem a reménység hogy e Spitál majdcsak elbánik velem sápkóros lázrózsák hars étvágytalanság meg ez – ez a Krónikus Létvágytalanság   nyughely!   nyugodj fejem nyugodt helyen   5   világéletében  élt  a világ egyebet se tett – élte világát   fölötted nyíló cineráriák koporsó-rálátás: bambuládád   érted kiabálnak – a képernyőjén keresd meg magad: árad a sereg   mi szemérmetlen letűző verőfény: körmöd nő s csontod felbizsereg