Kantiléna

Édesemnek juj kinek a fényképe van itt szemben?   ki van az eszemben?   mi van az eszemben? ki a kirakatnál úgy döbben a Valóra   mint elmulaszthatatlan   Fülbevalóra ki bár kontytól bokáig felékszerezve   áll – mind újabb Fülön-   függőt szerez be mit lehet annak akinek mindene van már:   „venni”?! Olyat nem árul   Velencei Kalmár ha csak nyitogatja a fénylése idelobban   ami van az ékszeres   lidiládi-ladilomban van mit rejtsen a zománcfioritúrás szelence   – annak akit így kegyel:   szeret a szerencse az Amforatestű! – Habokból! – Meseszép Heléna   ki ha csak egyet szól az   már kantiléna a buggyanó nyak meg az a csipke ingmell   a fényképről üdén ahogy   idecsilingel ki keblére-tűzött óriás Opál Oválját   a vele-betelni-nem-tudók   versenyt csudálják mind számolnám mint a hipnotizált hülye –   hány kösöntyűje násfája nagy   színházi gyűrűje – kerubin-foglalatban a rubin-türkiz-topáz   ki izzásával odavonz   vakít és babonáz – juj kinek a fényképe van itt szemben?   ki van az eszemben?   mi van az eszemben?