Egyházfi
(a wimbledoni JÉZUS–SZÍVE templomban a
dog’s body
aki volt)
kívülről fújta ájtat-anyagát
s ferdére tartva tályogos nyakát
nyájas szűzlánymosollyal mind pirul
s felmond misét keltául latinul
mert CUSTOS ő – koros – könyör-prebendiás
azért csak CORPUS CANIS ő és semmi más
úgyan hordozta ő nyitott tojás-sebét
nyakán a kárbunkulust hogy semmiség
és úgy fogadta bár mást undorít
mint szent hitünk megpróbáltatásait
mert CUSTOS ő – koros – könyör-prebendiás
azért csak CORPUS CANIS ő és semmi más
oltárt terített kelyhet rakosgatott
mint hogyha rendezgetné a színpadot
reggeltől-estig takarított – sokat:
padlót padot tartót gyertyacsonkokat
mert CUSTOS ő – koros – könyör-prebendiás
azért csak CORPUS CANIS ő és semmi más
koránkelő volt ajtószárnyat aki
jött a hívőnek hajnalban tárta ki
nyakferdüléses mosollyal pajkosan
mint ki nem számos a színen átoson
mert CUSTOS ő – koros – könyör-prebendiás
azért csak CORPUS CANIS ő és semmi más
s hogy mi vitte el? a tályog üszöge?
a szöges cingulus? infarktus ördöge?
nem édes-mindegy az már hetven felett?
…sírcellája szőrös deszkaláda lett –
mert CUSTOS ő – ki volt – könyör-prebendiás
azért csak CORPUS CANIS ő és semmi más
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]