Talpaspohár
|
Lakatos Istvánnak
| holott a bajuszát kettétörülve |
|
ő ihatott nyoma hol ottmaradt |
| harcsabajuszomon át és körbe- |
|
koccintva – odaérttettem ajkamat |
|
| ő holmi hídavatásról hazatérve |
|
borzongott a hajsza hogy míly sivár |
| s a függönyt oly indulattal húzta félre |
|
legyen sötét ne is ne is lássa már |
|
| a nyelő víz-mélye örvényét a forgót |
|
s a beleugráló hullajelölteket |
| gyomorkeserűt? papramorgót? – |
|
talpaspoharába olyast tölthetett |
|
| ittam Arany János talpaspoharából |
|
ki a tölgyek alatt csak hatvan fele járt |
| s már (mint ki mélyről nagyot harákol) |
|
látta hova tér az embermilliárd – |
|
| félúton aztán azt is leküldte: |
|
a korttyal együtt lement a harák |
| s asztalára de hogy úgy döndült le: |
|
ledöndült – letette talpaspoharát |
|
|
|