Szegedi paprika

ez álgyú nagy álgyú nekünk van szögezve nem marsolhatunk be Paprikás Szögedre két muraközije felgéngallározva fülöknek közibe jó csótár a bodza   dufla sor koporsó az álgyútalpagon Morc Mors Impregnátor magosan a bakon Morc Mors Impregnátor ma ugyan mundéros minden özvegymenyecskével galantéroz   högyösre pödröttes kajsza csontbajússzal – pantalló lampassza is feszesre húzval! segéd-vak-pattantyús Bottyán Bicebóca ő gyuhintja ha kell ha nem kell – kanóca   ejszen nagyot ugrik az is ki ma bóbis- kol ha felé repül az Fránya Golyóbis zendül félkolompja zúg bolondul kondul ha két muraközi véle nekilendül:   csontja-tilinkóit koppal szórja górja lerepül talpagról-s koppan koporsója ürül az álgyútalp csontok szárakoznak a Napon az arrajárók szánakoznak   ebek rácsaholnak kölkök cukrászdáznak huhog vacog minden oldala a háznak – csirkebélen Kóbor Kandúr! van oly bátor lyuka-végre venni Morc Mors Impregnátort?!   Hajdú? Baka? Huszár? Hátában teremjen! bökővel rárontson Márvány Cinteremben!… – ha volt olyan szándok már a támadók is odébb andalognak egy-két gyáva kódis –   pap is prégyikálja lobog a karinge: láthadd: álgyúja van! lő! térnénk eszünkre – fél – kegyes halandó – ez Igéért hálás pap ha lövik hagyja abb’ a prégyikálást   ez álgyú nagy álgyú nekünk van szögezve nem marsolhatunk be Paprikás Szögedre (az Ely-i katedrális előtt; ahol egy 200-éves löveg állja el a bejárást)