Babaság

mi vagyok én neked: bornyú újkapuja?   ne játssz a bácsival hallod-e te pulya! orroddal-szájaddal akárhogy fintorogsz s bő baba-bölcsőben ide-oda forogsz   egy komoly bácsival nem lehet fidizni!   hát ez a szemezés baba-szemmel:  ez mi?! szemtelenek vagyunk földből ki se látszunk egy komoly bácsival?! már ilyet nem játszunk!   „már nézni se szabad…?” Idenézni? hogy-hogy?!   egy komoly bácsival te csak ne pajkoskodj! törjem le derekad ej te gyenge nádszál s be is panaszollak helyre anyukádnál   ahogy a bóbitád bajuszomra billeg…   így komoly bácsival játszani nem illik! ne tipegj ne topogj nehogy orra essél ilyen komoly bácsit te ne szeretgessél   te csak ne tapsikolj vén ráncos orcáján   úgyis csupa rücsök s görcs: Indián Bálvány – krampusz-képet vágok s a baba elgyávul: éppen elég lesz a pimaszériábul   ejszen ficánkolhatsz mint a vízi vidra   elébb csupaszítom s úgy verek popsidra… ölemből képemre… jaj! te csak ne másszál egyelek gyönyörűm gyenge kis virágszál!   jaj bajszom! szemöldöm! minden-hajamszála!…   nincs kezem ügyében fütykös se nádpálca: szerencséd! de lesz bot nálam legközelébb s jól leverem rajtad (le én!) a magamét   elég a mosolygós randalírozásból   eredj innen Mosoly akárhogy sugárzol elég! karórámért kendőmért nyúlkálni elég volt: párnádra! eredj szunyókálni