Lesipuskás

már megcélozva élek a fegyvercső követ kegyelmet nem remélek s nem mondom senkinek   riasszam? rémítgessem?   nem áll meg ez sem az sem otthagy nem érti meg a lombbal náddal sással árnyam hogy fedezem: a gyors elmozdulással még kísérletezem   a surranás! az elmés   kitérés! halk szökellés! reszket lábam-kezem a reccsenésre – ág is elárul az se véd a mozgócél a mágnes: vonom a vontcsövét   ha elsüti az ólom   a szívemig hatoljon csak az kell s itt a vég csak az kell hogy a célgömb- irányzék egyenes rámtaláljon a térben: oly hars oly ingyenes!   szemközt jó fegyverünkkel…   gyerünk innen! gyerünk el! ne nézzünk hátra! – les