Ajándékvillám

fehér bunda fehér süveg faluhelyen nincs senkinek falun fehér holló károg: mint egy nábob úgy járkálok kő zúzmarás ablak deres az üdő is novemberes környül fellegek se késnek örülök a hóesésnek novemberbe’ tizenhárom: születésnap a naptáron fény alatta fény felette ki vállamra lebbentette mind a falu fehér hóban s én elébeszaladóban: kiárasztja angyal fényét s megszánja Falu Szegényét táncoltatja szembe-szemtől: tőle való – Kegyesemtől! sújtó villám-ajándéka úri fáintos portéka: fehér bunda fehér süveg nem süvegelek senkinek alvég? varcsog! felvég? károg: mint egy nábob úgy járkálok