|
ahogy mind mértéktelenebbül elszaporodunk-és elpimaszodunk a bolygón – annyi
globális kataklizma, földrengés, repülőgépkatasztrófa, vasúti karambol, annyi
tömegszerencsétlenség után rémlátásaim támadnak egy újfajta gépi berendezésről: a karambolzabáló
gépről
jön idő, amikor már az apró-cseprő autókarambolokat egy-két halottal nem fogjuk
individuálisan „szétszortírozni” – mert sietnünk kell; nem vesszük külön a hullát, az autóroncsot.
Hanem ráeresztjük a karambolzabálót
a kilenctoronylánctalpas gépóriás a karambolt szőröstül-bőröstül bezabálja,
hátrahányja gyomrán a Nagy Incinerátorba s a gépbelső,
rövid körülkordulással máris produkálja azt a gyufaskatulyányi összhamut, ami a karambolból megmarad – (ez, a komputerizált rálelő számmal,
továbbítva a karambolnyilvántartóba)… – a többi?
a többi nyom nélkül elfüstölög
|