Halálfej
Meminerunt omnia amantes.
Ovidius, Heroides 15–43
|
nézzél a szemembe: mit látsz? |
|
mit az arcomon? gyűlöletet! |
megbosszúlnálak te Hitvány |
|
de késő maholnap nem leszek |
|
ha mélyre – mélyebbre is mersz |
|
nézni: mellemen mire akadsz? |
a fényképen kire ismersz?! |
|
lásd gyűlölt tennen-magadat |
|
te vagy ez a kép az amulettben |
|
Gorgófő! erünniszi szörny! |
nem véd köröm ha rádmeresztem |
|
se pajzsul odatárt közöny
|
|
ahogy akkor jártál a nyomomba |
|
de kivigyorognál hátam mögül |
mint aki leszállhatnék a monyomba |
|
hogy a tökömben végleg megül: |
|
s majd még nekem kell fizetnem |
hogy gyökerestül el-kivetnem |
|
heréimből a ringyó Ledért |
|
jaj holtomban se sikerült még |
|
és sírvermünkön szétrágva is |
jaj mintha egymásban-ülve ülnénk |
|
és én innám-enném a Nagy Hamist – |
|
én Ölelőm! ki emlékeiddel |
|
még mindszünhetetlen zaklatod |
aki gyűlölt! gyűlöl! itt is! hidd el |
|
holtában is! most hogy halott |
|
|
|