|
Jóreggelt tubicám!
hogy van a rigolyád?
|
|
|
Tubicád a halál
mék lábbal keltél fel?
|
|
|
Mind a kettő balik!
él-e még a család?
|
|
|
Te-komáid tennap
láb alul tették el
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szót se!
megfojtlak te durák!
|
|
|
Lebabázott-e már:
jányodrul mi hallik?
|
|
|
Aztat b.szkuráljad:
az ivócimborád!
|
|
|
Adssza ragya képed
anyjuk: hadd puszillak!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S mi mocsok beszéded:
nézzék már a pimaszt –
|
|
|
Meg sem is üsmernéd
Málcsim: Lájosodat?
Meggárgyult a szentem:
el – elment az esze!…
|
|
|
Szented a nehézség
az amék hasogat:
szemed kaparom ki –
nesze! nesze! nesze! – – –
|
|
|
Ijj!… az árgyélusát
rusnya tíz körmödnek!
|
|
|
|
|
|
|
Nálam ne próbálkozz!
kezemben a husáng:
közeljössz – megöllek!
|
|
|
Én meg hozzádvágom
e jó puha vánkost!
Le a sodrófával s
dűlj ágyon hanyattast:
Nédd-e! Én-husángom!
Ni! Felédlóbálom!
|
|
|
Hogy a szegényember
jányát jól megb.aszhasd…?!
ne tedd ezt Lájosom
ne tedd vélem párom…
Nem sül ki a szemed:
már felémlóbálnád?
|
|
|
|
|
|
|
Ágyra veled Málcsim
s alád három párnát –
|
|
|
Ejszen hogyha hagynám
lábrul levennétek… –
|
|
|
Békülj tubarózsám:
elhúzval a firhang!
|
|
|
El de csak félig val
s valagam kilátszik… –
|
|
|
Kerülj a bökőmre:
abban van a furfang –
|
|
|
|
|
Nem bánod:
háglak vesperáig!
|
|