|
Londonban a Szent Sír (St Sepulchre’s) templomában tartották a halálraítéltek nyeles lélekharangját. A harangot 1605-ben Robert Dowe adományozta a templomnak. Az
akkor tetemes összegnek számító 50 font sterlinges alapítványához
csatolt pecsétes okmányban meghagyta, hogy a szomszédos Newgate
Börtön siralomházi pincetömlöcének gádoránál, amikor a templom
nagyharangja kondul, éjfélkor és ébresztőre, hajnalban a nyeles
haranggal figyelmeztessék a kivégzendőket, hogy a végső töredelem
küszöbére érkeztek. A harangozó káplánnak minden strófa után meg
kellett ráznia öles harangját és a pincefolyosón végigmenet minden
tömlöcajtó kukucskálóján bekajátani a búcsúrigmusokat, rendre,
amint következik –
A harangocska 26 kilós: nem hogy nyelénél fogva
megkondítani – megemelni is káplán legyen a talpán. Amíg a Newgate Börtönt – 1902-ben – le nem bontották, a nyeles harang híven betartotta az
Adományozó rendelkezését.
|