Gyerekek

Csofác, az aki visszapofáz. Csiriz, aki mindent kivisz. Trudi, a treff-bubi. Moni sír, mint a harmoni – Ugrálnak és bugrálnak, a hátadon csúszkálnak, hátulról, mint cowboy-filmek hősei, nyakadba röpülnek. Peer-Gyntöt se csípték jobban vörös manók a bokorban, nem cibálták, nem gyötörték bajszát jobban nem pödörték, gurguláznak, nyávognak, pohártörést rádfognak, nincs vége az éneknek, míg a fejed szét nem megy, mutogatnak mögötted, vinnyognak, ködben köhögnek, lefogják a kezed, ha ütsz, lámpát oltanak, ha bejössz, hogyha alszol, csiklandoznak, ha kérsz valamit: majd holnap! lábost tesznek a fejedre, táncolsz köztük, mint a medve, babahintőporral szórják be a kezed, az új ruhád, hajadból lenyisszantanak, piszkálnak az asztal alatt, újságodat, ha olvasod gyufával gyújtják valahol Trudi, Moni, Csiriz, a srác, s Csofác, aki visszapofáz.