A természet
Szólal a réten az esti kolomp, |
messzire nyúlik a füst, a falu, |
lebben a szélben a májusi lomb, |
felhő szalad, oroszlánalakú. |
|
Jönnek az úton az esti libák. |
Kék a szemük, a szemükben a könny. |
Kérdik a horhosok, kérdik a fák: |
a régi leány, hogy ő jön-e, jön? |
|
Moccan a fürj, a kutyák csaholása |
robban a kék levegőjű világba, |
abroncsban reszket a puha határ, |
|
nyúl füle nyúlik, gyík szeme nyílik, |
ló, liba, ember tudja, mi illik, |
végül is mindenki csodára vár. |
|
|
|