Ló-dal

Azt mondotta Apuci, szelíd állat a paci, felülni rá mégse merek, hátha levet és kinevet, csak messziről bámulom ma, milyen kényes, milyen lomha, ragyognak az izmai, ahogy mondta Apuci. Szőre fénylik, szeme lángol, nem eszik a hajdinából, se a mama kompótjából. De ha majd felnövök én, felülök rá s furulyázok fondorlatos fenekén.