Pillangó
A pillangó pillanata
röpköd illatról illatra.
Virágkehely tárva vár a
bársonyruhás úrilányra.
Napsütésben, fényesésben
csak lebzsel és lobban éppen,
kitárt szárnnyal röpülhetne
vibrálhatna a szemedben.
Fölrepül és le a földre.
Ki vagyok én, meg ne kérdezd,
hiába süt kint a nap,
az ablakon rács maradt.
Selyem lepke, kényes lepke:
ez a kispolgári élet.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]