Libapásztor

Liba, liba, libapásztor, rám szólt már az apám párszor, hogy verjem el a libákat, hogyha kedvük enni támad, ha megeszik a jó sóskát, kicsúfolják a Jó Jóskát, ha megcsípik a szoknyának hátulját, a Mariskának. Én egész nap futkosok csak, a libák alig mozdulnak, kényre-kedvre csak tipegnek, de egyszerre fölrebbennek, égig ér a gágogásuk – apám is csak néz utánuk!