Tónió a póniló

Tónió a póniló, álló helyben vágtató, belenyihog a ködbe, lépést se megy előre. Az esőben nem ázik, hóesésben nem fázik, jégen csúszik patája, a verést is jól állja. Nagy bumburnyák feje van, látja, a cél merre van: akkor megtáltosodik. Eszik arany abrakot, holdból való holnapot, csillagokat álmodik.