Virágos kosár

Őszirózsa, bazsalikom, nőszirom, elviszem a kosárban, ha elbirom. Leteszem a tüneményes asztalra, nem bánom, ha beszakad is alatta. Ott szedtem a virágot a kertünkben, válogattam, jóformán megkergültem. Minden szálát külön is megtépáztam, nálad szebb lány különben is kétszáz van. De a szivem hasadozott éretted, nem tudom, hogy mi az oka, mért tetted? Uzsonnádat ideadtad zsemléstől, nem menekszem sohasem az emléktől. Egyszer aztán vihettem a táskádat, és sohasem láttalak még náthásnak. Nevettél, ha azt mondták, hogy séta lesz, nem bántad, ha csörege volt, ha macesz. Őszirózsa, bazsalikom, nőszirom, szeretlek a holtomig, ha kibirom.