Deák

Jön egy deák, Csokonai, nem nagyon tud mit mondani, szorítja az írótollát maga mellé meg a téntát, a kalapja egyenesen, mint a fedő, áll a fejen, a lába összeszorítva, mintha vigyázzban ordítna, azt kiáltaná: szabadság! Nem pusztul el Magyarország!