Anyám mennybemenetele

Utol kell érnem az anyámat alig három lépésre megy előttem és én tántorgok a nyomában egész közelről mellbe lőtten még vérzek de már hegedek belülről hull a mellkasomba a vércsepp mint egy meredek hegyre állított homokóra követem lassú Sziszifusz előttem lépkedő anyámat már a hátában mint a szusz lihegek kapkodok hiába előbbre rukkol szelleme mint egy halotti eleven kő még hány infarktus kellene Isten egéig elegendő? megérintve az ősi fényt átöleljem a hegytetőben kárhozott szűzmáriaként – magam megváltva – mennybe lökjem.