Börtön
| Úgy várlak mint a beszélőre |
| hogy elmondhassák nagy lihegve |
|
| kit raboltak kit öltek el |
|
| de ahogy jössz a folyosón |
| minden bűnömet elfelejtem |
| csak azt tudom: megérkezel. |
|
|
Déva
| A fizikai lét sötét falába |
| be van építve kényesen az Isten |
| képeként Kőmíves Kelemenné |
| kitől leomlik minden nap a minden. |
|
Illúzió
| Lesem a cseppek csöppenését |
| A haldoklók halkan hörögnek. |
|
Nem féltem
| mikor közelről mellbe lőttek |
| hogy egyszerre csak eltűnök |
| mert ismertem az eltűnőket |
|
| nem: hogy az erdőfák közül |
| egész közelről rámsoroztak |
|
| mint a pirosló Goya-képen |
| simán mint a kutyát lelőnek |
|
| mikor elvittek a bugyorba |
| ahol úgy táncol minden ágy |
| a félelemtől mint a rumba |
|
| hol vér fröccsen és seb szakad |
| társunk vére arcunkba spriccel |
| csak fogtam a hordágyamat |
| – a pokol sem szakít el innen |
|
| Nem féltem a haláltól egyre |
| határtalan tudtam hogy megvagy |
| és én is mindig megleszek. |
|
|
Két test
| Az ágyra vetve fekszik mint a rongy |
| a test maga cipőtlenül a térben |
| ki valaha a hősök hőse volt |
| puhán hever önmaga ellenében |
|
| Milyen napfényre örült és dalolt! |
| ha maga élt is szurok feketében |
| rajongó sasként röpült ragyogón |
| maga az Isten sem tarthatta féken |
|
| Ha unta is pihenő társait: |
| szárnyra ragadta nagy komédiában |
| mint akiben fekete tűz lakik |
| s remegve rázza földöntúli áram |
|
| Alulról röppenve az égre szállt |
| vajákosan súrolva már a földet |
| oda ahol felhőnek lenni könnyebb |
|
| Edzették mint a húrt és ideget |
| kérlelhetetlen megaláztatásban |
| most itt hever ahogy egy idegen |
| rongytestével osztja meg az ágyam |
|
| Most itt az ágyon súlyosan pihen |
| s egy percre sem hisz már a győzelemben |
| s az őrület fehér tüzeiben |
| hová jutottál édes ismeretlen? |
|
|
Anyám mennybemenetele
| Utol kell érnem az anyámat |
| alig három lépésre megy előttem |
| és én tántorgok a nyomában |
| egész közelről mellbe lőtten |
| még vérzek de már hegedek |
| belülről hull a mellkasomba |
| a vércsepp mint egy meredek |
| már a hátában mint a szusz |
| mint egy halotti eleven kő |
| még hány infarktus kellene |
| – magam megváltva – mennybe lökjem. |
|
|