Hold-ének

Én úgy szeretlek mint a Hold ki az öledig lehajolt és fölfakasztotta egész különleges természetét: hogy úgy szeret hogy nem lehet már meglennie nélküled csak bombáz és csak sugaraz egyetlen nap sem ugyanaz csak te vagy neki ő neked már megöli a szeretet hogy fuldokolsz és fuldokol a szeretetbe belefúl csak jajgat és csak visszaver csupa ámulat és teher – meghal miközben énekel Ó, jaj, a Hold az én vagyok az öledig lehajolok hogy fölnyissam szívem egész különleges természetét halálosan érted dobog – és nem baj hogyha meghalok – csak a futás az őrület az álom legyen körüled beburkol bevon mint a köd míg megőrülsz – megőrülök és a Hold aki én vagyok egész az öledig ragyog sugaraz bámul fölemel meghal miközben énekel – s megfojt miközben énekel.