Áldás

Megadatott még úgy szeretnem, ahogy még sohasem szerettem, hogy kitárom az ablakot, és látom, hogy a nap ragyog. Hogy bedől a fény a szobámba, a szemembe, szívembe, számba. és én magam is ragyogok. Megadatott. Szikrázik, száguld, rejtekekbe lopódzik be a naplemente, mielőtt lebukik a nap, arany sisakban lássalak. Téged, akit még úgy szeretnem adatott, ahogy nem szerettem senkit se, talán csak az Istent, ki benned végülis fölismert: hogy fény vagyok, hogy szép vagyok, s övé vagyok. Megadatott. S megengedte, ha már alig lát, hogy megoldjam a saruszíját.