Mindig mesélt

Mindig mesélt nekem a lány valamit elalvás előtt, a tétje az volt, hogy mese közben ki alszik el előbb? Mesélt nekem a bábkirályról, ki szekrényben uralkodott, mesélt de nem gondoltam volna hogy a bábkirály én vagyok. Mesélt a holdról, mi a kémény szájába szorult és ahonnan létráról kellett kipiszkálni, és a kéményseprő én voltam. Mesélt a mesés kiskakasról, aki aranyat kukorékolt, pengett a naphang, mint a pengő, én voltam, aki csupa fény volt. Mesélt iszapban úszó halról, ki labdát vitt a víz színére kis orrával és azt se tudtam, a hal vagyok-e, ő-e, én-e, egy mese volt minden mesében, mit mondott elalvás előtt, hogy vajon ő kap-é meg engem, vagy én kapom meg őt. Aranyszájú mesében alszom, mint tejbe fulladt gödölye, nem is tudom, ő az én örömöm, vagy én vagyok az ő öröme?