Szelence (VI.)

Van a szobánkban egy kis Velence csinos tárgyak közti szelence nem is szelence üveges erkély ahol az életünk keresztben elfér nem is csak erkély szomorú szekrény ahol a titkok kész élete eltér álmai gyermek lánynak fiúnak átvezet rajta a Sóhajok Hídja áttipeg rajta a Márta Clarissa ha szíve ördöge másika hívja nem híd az légbeli álomi örvény szerelem áhítat isteni tört fény nem is csak erkély százlukú szekrény nem is csak isteni drága szelence nem is vizen nőtt árva Velence igazi délszaki Velence lenne hogyha az ember szépen szeretne mindig nevetve szeretve zengne mint a Velence hírű szelence.