Várkisasszony (IV.)

A várkisasszony szekrényébe zártan
titokban él a szelíd szerelem,
megvallom, magam is csak arra vágytam,
hogy ez a szekrény végre meglegyen.
A várkisasszony szekrénye borongó
fénysárga tíkfából készült erőd,
sok titkos erkély és fiókos ajtó
ami elzárja és kinyitja őt.
A várkisasszony szívéhez van egy kulcs,
aranycirádás, milliméteres,
de a leányról soha semmit nem tudsz
meg, ha nem tisztán, igazán szeretsz.
A várkisasszonyt nem lehet szeretni
csak úgy, ahogyan ő kívánja, ő,
titkos fiókok mélyéből kerül ki,
a rekeszekből penderül elő:
fényes lábával áll a hátamon,
s tapos rajtam, amíg csak el nem alszom,
amíg el nem ismerem boldogan
– de elismerem: ő a várkisasszony.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]