Manók szekrénye (II.)
| Manók süvöltenek egy kis sarokban, |
| és követelik vissza lányukat |
| a régi trónra, ahol egyre jobban |
| kiterjeszti szárnyát az alkonyat. |
|
| Manók matatnak mindegyik fiókban |
| és feszegetik a rekeszeket |
| kis körmükkel – keresve egyre, hol van |
| a trónkövetelő leánygyerek. |
|
| Felnőtt a lány. És ember lett belőle. |
| De szép száján misztikus mosolya |
| előreleng a ködlepte időben, |
| s fején ragyog a régi korona. |
|
|
|