– Faites le jeu, messieurs! Faites le jeu, messieurs! Rien ne va plus! – szólította fel a krupié a játszani kívánókat, és már készült megpenderíteni a rulettet.

– Úristen! Elkésünk! Mindjárt elindítja! Tégy, tégy gyorsan! – sürgetett a nagymama. Mennyit is kaptunk? A zéróra, a zéróra! Megint a zéróra!

– De Antonyida Vasziljevna! A zéró néha kétszáz fordulat után se jön ki!

– Butaság, butaság! Aki fél a farkastól, ne menjen az erdőbe. Tovább! Tovább! Tovább! Tégy újra! – parancsolt rám a nagymama. Én már nem is ellenkeztem, feltettem tizenkét Friedrichs d’ort. A kerék sokáig forgott. Az öreg asszony valósággal remegve követte tekintetével a körmozgást. „Csak nem képzeli, hogy megint a zéró fog kijönni?” – Arcán a szilárd meggyőződés sugárzott, hogy most mindjárt azt kiáltják: zéró. A golyó a kockára ugrott.

– Zéró! – kiáltotta a krupié.