Bizsu
úgy függött ahogy az anyám |
egy szőke angyal Az anyám |
volt az angyal maga talán |
|
Most látom csak hogy leszakadt |
és fekszik az asztal alatt |
lehullt egy éjszaka alatt |
szemében látom nincs harag |
és már csak a fonál maradt |
serpenyők közt a helye csak |
|
és leng a szekrény peremén |
|
|
|