– Alázat, fiam – mondta Éder-Szászy gyóntatóatya a piarista kápolnában a rácson át, borostásan kopasz fejét simogatta.
Ő viszont akkorát káromkodott magában – annyira nyomta térdgolyóit a térdeplő –, hogy soha nem számított aztán kegyelemre. Nem is mert három hétig áldozni, azalatt pedig el is kárhozhatott volna.
|
Karácsonyi anzix
bolyongj a földi téreken, |
|
aki már mindent megkapott |
olyan csak, mint a kegyszer. |
|
|
|
|